Az újkori olimpiák története 6. rész - Ivanics Tibor,Lévai György

1988 és 1996 között az addigiakhoz képest szinte szokatlanul enyhe nemzetközi politikai légkörben rendezték meg az olimpiai játékokat, amit jelez, hogy Atlantában már közel kétszáz ország több mint tízezer sportolója versenyzett! 1988-ra csak két ázsiai város pályázott, 1996-ban azonban hatalmas feltűnést keltett, hogy a toronymagasan esélyes Athén helyett Atlantának ítélték a centenáriumi játékokat. Ezt a korszakot is nagy nevek fémjelzik emlékezetünkben: Bubka, Otto Kristin, Biondi, Szulejmanoglu, Scserbo, Popov, Carl Lewis, Karelin, Darnyi, Martinek, Fábián, Mizsér, Sike, Borkai, Gedővári, Repka, Kovács Antal, Szabó Bence, Ónodi Henriett, Rózsa Norbert, Kőbán Rita. A korszaknak könnyű nevet találni: három olimpián öt arany – ez volt az Egerszegi-korszak.A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.