Vallási élet Kínában - Kolektív autorov

E könyv tanulmányai a Kínában honos főbb vallásokat - konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus, az iszlám és a kereszténység, valamint az ún. "népi vallás" - nem külön-külön és nem tanításaik szerint vizsgálják, hanem a vallásgyakorlás mindnyájukban közös kifejezésmódjait ragadják meg. Mindegyik vallás, sőt spirituális keresés megjelenhet szent szövegek értelmezéseként és követéseként; összpontosíthat az én, a személyiség fejlesztésére és átalakítására; megtalálhatja lényegét a liturgiában, a rítusok gyakorlásában; azonnali gyakorlati eredmény reményében egyszerű mágikus vagy rituális cselekményeket végezhet; s végül a vallás gyakorlása által az emberek és istenségek (ősök) közötti viszonyt építi, vagy közösségeket hoz létre. A vallás megélésének módjait a könyv rendkívül széles összefügésekbe helyezi. Leírja a vallásosság megjelenését egy modern metropoliszban, majd Kína falusi vidékein, továbbá a határvidékek nemzetiségei között. S mivel Kínában a vallás nem különült el (az európai fogalmaknak megfelelő zárt rendszerként) az évezredes szokásrendtől, az élet minden oldalának megvannak a vallási vonatkozásai. A saját testhez való, a kínaiak számára alapvető viszony nemcsak a teljes egészségre törekvést tartalmazza, hanem a például a halhatatlanság célkitűzését is; de innen ágaznak ki a harcművészetek, sőt a biológiai és társadalmi nemiség kérdései. Évezredes meggyőződés az ember egysége a kozmosszal ("a menny és az emberiség egysége"), s ennek erkölcsi vonatkozása is van: az erők egyensúlyának megsértését a kozmosz megbünteti. Ezt a kultúrát egy hatalmas állami/birodalmi szervezet hordozza. Tanulmányok sora foglalkozik az állam és a vallás (egyházak) viszonyával az ősi császárságtól napjainkig, kitérve például az új keletű piacgazdaság hatására a vallási megújulásra. A kötet végül a globalizáció és a kínai vallásosság összefüggéseit járja körül.